A tavasz beköszöntével még aktuálisabbá válik a külső paraziták elleni védekezés. Bár egész évben ajánlott védeni kedvencünket, a hőmérséklet emelkedésével a rájuk leső paraziták száma és az általuk terjesztett betegségek kockázata is jelentősen megnő. A rendszeres védekezés és a szűrővizsgálatok elengedhetetlenek egészségük megőrzése érdekében. De hogyan válasszunk a rengeteg készítmény közül, mire érdemes odafigyelni, egyáltalán mik a leggyakoribb külső paraziták?

Milyen külső paraziták lesnek kedvenceinkre és miért fontos védekezni ellenük?

A külső parazita másik élőlényen, annak kárára élősködik. A bolhák, kullancsok, szúnyogok vérszívás céljából keresik fel kutyánkat, macskánkat, ezután elhagyják az állatot. Vannak olyan paraziták is, amelyek folyamatosan élősködnek állatainkon, ilyenek az atkák, tetvek. A különböző légyfajokat az egyéb testnedvek is vonzzák (könny, savó, genny, ürülék). Mindamellett, hogy ezek a paraziták nyugtalanítják az állatokat jelenlétükkel, sok egyéb betegség kialakítására, terjesztésére is képesek.

A bolha például, azon kívül, hogy csípéseivel nem hagyja pihenni, megnyugodni kedvencünket, allergiás bőrgyulladást is okozhat, valamint a galandférgek köztigazdája is lehet. A fertőzött bolhát lenyelve, szétrágva kedvencünk (és általa akár a gazdi is) férgekkel fertőződik. Nagyon súlyos bolhásság esetén vérszegénység alakulhat ki, sőt akár el is pusztulhat az állat. Bár minden fajnak meg van a „saját” bolhája, ezek a paraziták nem válogatnak, bárkit megcsípnek, legyen az kiskedvencünk, vagy akár mi magunk. Petéik a környezetben nagyon sokáig életképesek, és mivel kicsik, a résekben, szőnyegekben akár hónapokig is észrevétlenek, fertőzőképesek maradhatnak.

A kullancsokról köztudott, hogy az embereknél súlyos betegségeket terjesztenek, és ez sajnos állatainknál sincs másképp. Hazánkban nagyon elterjedt és az enyhe telek miatt már nem csak tavasztól őszig, hanem egész évben megtalálható. A csípése az esetek legnagyobb részében fájdalommentes, és a tömeges fertőzést kivéve a kiszívott vér mennyisége sem okoz nagyobb gondot, mégis az egyik legveszélyesebb parazita.

A kullancsok terjesztik a babesiosit (babéziát), amely nagyon veszélyes betegség. A kullancs vérszívás közben egy egysejtűvel fertőzi meg az állatot (hazánkban főleg a kutyákat), mely a gazdaszervezet vörösvérsejtjeit pusztítja el. Ez súlyos állapotot idéz elő, magas lázzal, bágyadtsággal jár. Megfigyelhető a széteső vörösvérsejtek miatt sárgaság (nyálkahártyákon), vérszegénység, barnás/vöröses vizelet, valamint szövődményes esetekben kialakulhat szervi károsodás is (vese, máj). Időben felfedezve viszonylag jól gyógyítható, ám a tünetek megjelenésekor azonnali állatorvosi ellátást igényel.

A kullancsok a nyálukkal baktériumokat is terjeszthetnek. Egy ilyen baktérium (Borelia burgdorferi) felelős a Lyme-kór kialakulásáért is. A Borelia bejut a véráramba, ahonnan a vérkeringéssel eljut az állat összes szervéhez. Az idegrendszerben és az ízületben sokáig életképes marad, így van, hogy hónapokig tünetmentes az állat, és sokszor csak évekkel a fertőződés után okoz problémát a megbetegedés.

Az anaplazmózis és az erlichiosis is olyan megbetegedések, amiket a kullancsok által terjesztett baktériumok okoznak. Az anaplazmózis során a baktérium megtámadja a kutyus fehérvérsejtjeit. A kezdeti tünetek meglehetősen jellegtelenek, letargia, sántikálás, hányás, láz, majd idegrendszeri tünetek alakulnak ki. Az erlichiosis is számtalan szervet képes megtámadni, többek között csontvelő károsodást, vérszegénységet okoz.

Mivel ezek a betegségek rendkívül súlyosak és sokszor nehéz őket időben diagnosztizálni, érdemes inkább megelőzni kisállatunk fertőződését. Sokan mondják, hogy ők nem védekeznek semmivel, mivel kedvencük épp csak 5 percre szokott kimenni. Sajnos az 5 percre kivitt állatok, sőt a teljesen bentiek is ki vannak téve az élősködőknek, nem csak kint tartott társaik. Bár a rendszeres átvizsgálás segíthet mérsékelni a kullancsok számát, de a „fiatal” kullancsok, azaz a nimfák igen picik, alig észrevehetőek, így önmagában ez sem jó módszer.

Mit kell tenni, ha kullancsot találunk kedvencünkben?

Az első és legfontosabb teendőnk, hogy minél hamarabb eltávolítsuk a kullancsot az állatból, akár csipesszel, kullancskiszedővel, vagy kézzel. Nem kell kétségbeesnünk, ha a kullancs szájszerve beleszakad az állatba, ez legrosszabb esetben pár napos helyi irritációt okoz (kb. mint egy kisebb tüske), bepirosodik, de szépen kilöki majd a szervezet. Több, helytelen, sőt káros módszer is kering az interneten a kullancsok eltávolításáról. NEM SZABAD például bekenni a kullancsokat petróleummal, alkohollal, vagy bármi egyébbel, mivel ilyenkor a parazita fuldokolni kezd, haldoklása közben pedig „beleköpi” a benne található kórokozókat kedvencünk testébe. Ugyancsak TILOS leégetni a kullancsokat. Ha nem sikerül eltávolítanunk, akkor kérjünk segítséget állatorvosunktól. Kullancscsípés után nem kell egyből az állatorvoshoz rohannunk, azonban pár hétig jobban oda kell figyelni kedvencünkre. Ha bármi eltérést észlelünk, mindenképp konzultáljunk állatorvosunkkal.

A szúnyogok sem veszélytelenek kedvencünk egészségére nézve. Nem csak arról van szó, hogy a szúnyogcsípés meglehetősen kellemetlen, viszkető kiütéssel jár, hanem, hogy általuk terjesztett egyéb paraziták is veszélyeztetik állatainkat. Hazánkban az éghajlatváltozás miatt egyre nagyobb a szív-, és bőrféreggel fertőzött kutyák száma. Ezeknek a férgeknek a lárváit, az úgynevezett mikrofiláriákat a szúnyogok terjesztik úgy, hogy fertőzött állatból történő vérszívás után nem fertőzött állatot csípnek meg. A szívférgességről részletesebb tájékoztatónk itt található: https://www.allatorvos-zalaegerszeg.hu/hu/hirek/szivfergesseg

A legyek, bár nem szívnak vért nyugtalanítják állatainkat. Nyaranta viszonylag gyakori jelenség, hogy az állatokon lévő (akár kisebb) sebeket ellepik a legyek, és „beköpik”. Ilyenkor petéiket az állat szőrére ragasztják, ezekből kelnek ki a lárváik, a nyűvek. Ezeket a sebeket minden esetben kezelni kell, és ki kell tisztítani, ám sokkal hatásosabb a megelőzés, azaz ha nem engedjük, hogy a legyek hozzáférjenek kedvencünkhöz.

Az atkák és a tetvek is megtámadhatják állatainkat. Bár ezek főleg kölykökön és gyengébb immunrendszerű állatokon jellemzőek, ez korán sem jelenti azt, hogy az egészséges kedvenceink nem tudnak fertőződni. A rühatkák, szőrtüsző atkák, a szőr- és vérszívó tetvek viszkető érzést okoznak, nyugtalanítják az állatokat, akik sokszor akár véresre is vakarják magukat miattuk.

Milyen készítményt válasszak?

A piacon rengeteg parazita ellenes készítmény elérhető. Vannak nyakörvek, sprayk, rácsepegtetős, úgy nevezett spot on készítmények, illetve tabletták is. Nagyon sokféle hatóanyag létezik, melyek megfelelően védik kedvenceinket. Ezeket biztonsággal lehet alkalmazni akár havi rendszerességgel is.  Az, hogy melyiket válasszuk (spot on, nyakörv, tabletta), nagyban függ életmódunktól, így érdemes kikérni állatorvosunk segítségét.

A nyakörv például nem ajánlott tömött, vagy hosszú bunda esetén, mivel hatását a bőrrel érintkezve képes csak kifejteni. Ezeket leginkább csak kombinációban alkalmazva javasoljuk, mivel az általuk kialakított védelem nem a legjobb. Leggyakrabban észlelt hiba felhelyezésük során, hogy túl lazán helyeződnek a nyakon, így a hatóanyag leadása minimális bőrfelületre korlátozódik, hatékonyságuk csökken.

 A spot-on készítményeket bőrre kell csepegtetni, olyan helyre (nyak, gerinc vonala) melyet az állat nem ér el, innen felszívódva alakítja ki a védelmet. Az alkalmazás helyét viszont pár napig nem szabad simogatni, így például kisgyermekek mellé nem a legjobb választás. Felhelyezésük során figyelni kell, hogy valóban a bőrre jusson a készítmény, ne az állat szőrére kenjük a tubus/fecskendő tartalmát. Érdemes a mar tájékán 6-8 helyre eloszlatni a súlyának megfelelő adagot, hogy a felszívódás nagyobb felületen menjen végbe, csökkentve ezáltal a helyi  bőrrreakciók kialakulásának esélyét.

Napjaink legnépszerűbb formája a külső parazita ellenes készítményeknek a tabletta. Általában ízesítettek, így a kezelés leegyszerűsödik egy  pillanatnyi, jutalomfalat beadásnyi iőre. Az ilyen típusú készítmények a bélrendszerből felszívódva fejtik ki hatásukat, így ezeket főleg olyan kutyusoknak javasoljuk, akik gyomra nem érzékeny (nincs hányás, hasmenés), nem befolyásolja semmi a megfelelő felszívódást. Egyre több kombinált készítmény érhető el, melyek már nem csak a ,,klasszikusnak mondható" bolha-kullancs elleni védelmet biztosítják kedvencünk számára, hanem hatásosak atkák, tetvek, rühök, bélférgek, szívféreg  vagy akár szemféreg ellen is.

Hatásidejük is eltérő lehet a készítményeknek, így erre is érdemes odafigyelni vásárláskor. Van, ami 1 hónapig, van, ami 5 hétig és olyan is van, ami 3 hónapig nyújt védelmet kedvencünknek. A készítmények hatóanyaga sem egyforma, így termékenként eltérő lehet, hogy milyen paraziták ellen nyújtanak védelmet.

Amennyiben bizonytalanok, hogy melyik a legmegfelelőbb antiparazitikum kedvencüknek, forduljanak hozzánk bizalommal.